A Rákóczi út nyugati oldala az SZMT-székház és az Arany János utca folytatásaként húzódó Kossuth Lajos utca közötti szakasz sokáig építkezési terület volt. 1982-ben és 1983-ban adtak át itt két, Czebe István által tervezett iroda- és üzletházat. A nagyobb épületben kapott helyet többek között a Képcsarnok, egy autóalkatrészbolt, a kisebb, északra eső épületben az új könyvesbolt, a Cooptourist, valamint a Technika Háza.

Az Arany János utcai utolsó jelentős építkezés a Madách Imre Gimnázium saját épületének kivitelezése volt. A Magyar Géza tervei alapján készült épületet 1987. augusztus 17-én avatták, szeptember elején pedig birtokba vehette azt a jogfolytonosság szerint legrégibb salgótarjáni középiskola tanuló ifjúsága.

Szót kell ejteni egy jóval korábbi, de jelentőségében annál fontosabb épületről is, az 1964 végén Hont Róbert tervei alapján kivitelezett megyei pártbizottság épületéről. A korszakban legfontosabb megyei hatalmi központot az egykor a Förster Kálmán korában megépült újtelepi épületek közelében helyezték el.

Bár nem a központ része, de funkciójában és városképi szerepe miatt is meghatározó épület az 1962-1967 között épült megyei kórház. Az Ulrich Ferenc tervei alapján épülő, 532 ágyas kórházi főépület avatására 1967 áprilisában került sor, bár az egyes osztályok átköltözése a korábbi bányatársulati és acélgyári kórházépületekből nyárig eltartott. A megyei intézmény  átadáskori neve „Nógrád Megyei Tanács Kórháza” volt. 1970-ben, a kórház bányatársulati jogelődje alapításának 100. évfordulójára vette fel a Madzsar József nevet. 1973-ra további épületekkel az összágyszám 724-re bővült.

A városközpont keleti részének átépítésével megbomlott építészeti egyensúly az 1980-as évekre állt helyre, a nyugati városrész kiépítésével. Az 1970-es évek közepén még a garzonházakhoz mérhető három toronyház megépítése is tervbe volt véve, a kivitelezéshez közeledve már jelentősen módosítani kellett a terveket

A Meszesalja a település egyik legrégibb területe, a „vízentúli”, Tarján-pataktól nyugatra eső része az egykori falunak. A földszintes házakkal beépült területet az 1980-as évek elejéig szanálták. A terület közelében adták át 1976-ban a végső helyére költözött távolsági autóbuszpályaudvart, valamint a főtéri vasúti átjáró nyugati oldalán volt kijelölve több mint egy évtizedig a helyijárati buszok végállomása.

A területtől nem messze adták át 1977 áprilisában a vasbeton és acélvázas technológiával épült vásárcsarnokot, a Nógrádi Szénbányák korábbi bányaudvara mellett. Ezzel a piac végleg elköltözött a főtér közeléből.

Az építkezések során úgy terveztek, hogy a Tarján-patak keleti oldalán húzódik majd a 21-es út tehermentesítő szakaszának folytatása. Utóbbi Beszterce-telepig húzódó szakasza a 2000-es évek végére valósult meg.

A Meszesalján 1983-ban kezdődött az építkezés, ami délről északi irányba haladt a következő években. 1984-ben adták át szakaszosan az ötszintes, három szárnyas, alagútzsalus technológiával kivitelezett szalagházat. A Finta József munkatársa, Pózna Erzsébet által tervezett épületben kétféle lakástípus található: másfélszobás, és egy és két fél szobás.

A területen jelentős középületként a Finta József által tervezett megyei könyvtárat adták át 1988-ban. A vasbetonvázas épületbe költöző Balassi Bálint Megyei Könyvtár addigra már jócskán kinőtte a JAMK déli szárnyában meglévő addigi kapacitását. A hagyományos könyvtári kereteken túl kutatószobák, kiállítótér, előadótermek, meseszoba várta a látogatókat.

A területen korábban tervezett toronyházak helyett, két szintén magas, 11 lakószintes épület valósult meg a könyvtár környezetében. A kiviteli terveket a Finta-iroda készítette. Az öntött vasbeton technológiával készült épületek közül az elsőt 1988-ban, az északabbra fekvőt 1989-ben adták át. Mindkét épületben három lakástípus található: egyszobás garzon, két és egy félszobás, valamint négyszobás.

A városrész befejezése a rendszerváltozás utánra tolódott. Épült még a Meszesalján két, 4, illetve ötszintes lakóépület 1989-1990-ben, valamint két lakóépület 1990-1992 között a toronyházaktól, illetve könyvtártól északra. Utóbbiak közül egyik eltolt szintes, alagsori részében bérelhető helyiségek lettek kialakítva. Utóbbi négy lakóházat szintén a Finta-iroda munkatársai tervezték. 1990-1992 körüli átadásukkor eleinte nem tudták valamennyi lakást értékesíteni, mivel igen drágának számítottak.

Röviden Salgótarján további lakótelepeiről néhány szó. A központtól távolabb eső lakótelepek közül a legjelentősebb az 1968-1972 között kiépülő, az egykori Öreg Józsefi bányakolónia helyén kialakított, Kemerovó városról elnevezett lakónegyed, a Sebaj-teleptől északra a Beszterce-, valamint a zagyvapálfalvai Brezina-dombon a Gorkij-lakótelep. Utóbbi kettő esetében az 1970-es évek elején elfogadott rendezési tervek már engedélyezték a magasházas beépítést. A Gorkij-lakótelepen a három torony lakóház az egyedüli panelépület a Salgó úton lévő panel lakóház mellett Salgótarjánban.