1963-1965 között építették a Magyar Géza tervezte 8 szintes, 6 szekciós, 6 lépcsőházas, 192 lakásos völgyirányú, a nyers beton bütüjével a Fő teret délről záró lakóházat („erkélyház”, főtéri 13-as). A vasbetonvázas szerkezetű lakóházat 1964 ősze és 1965 tavasza közt, a kialakuló főtér irányából lépcsőházanként, szakaszosan adták át. A csak Salgótarjánban épült egyedi tervezésű erkélyházból további három épült még, kettő az Arany János utca északi oldalán (1970), egy a városi tanács mögött (1972). Utóbbi három épületben valamivel kisebb a lakások alapterülete.

A monolit vasbeton technológiával készülő művelődési ház 1962-1966 között épült, a tervekhez képest lényegesen lassabb ütemben. A József Attiláról elnevezett, 1966. április 3-án átadott épület a Karancs Szállóhoz kapcsolódott. Északi szárnyában üzletek ( könyvesbolt, a Képcsarnok Vállalat üzlete), a déliben a 70 000 kötetes megyei könyvtárat helyezték el. A felső épületkubusban kapott helyet a 650 férőhelyes színházterem. A művelődési ház otthona lett több kulturális és művészeti szakkörnek. A funkciók sokrétűsége ellenére Szrogh György alkotása egységes, kompozíciójában összefogott. Bár a mellette lévő épületek magasabbak, a szakmai értékelések szerint mégis főmotívuma a térnek.

Az új főtér negyedik eleme a főtéri 13-as előtt emelt, monolit vasbeton technológiával készült  1. számú üzletház (Pécskő Üzletház) volt, melyet Finta József tervezett. A tervező „térhalmaz” koncepcióban gondolkodott: az elkészült épület tömege a tér felől, a főtéri 13-as lakóház előtt, a Pécskő utca vonaláig lépcsőzetesen emelkedik két emelet magasságba; a tömegsorolás egyszintes indításával légteret kölcsönöz, nem szűkíti be a főút a Rákóczi út frontjára a központi teret, nem vágja keresztbe a tér látványát. Az épület 1967-ben készült el, és 1968-ban adták át. Finta József e művével megelőzte korát, hiszen az nem hagyományos áruházépület volt, hanem különböző üzletek és szolgáltató egységek egy épületben lévő elhelyezése. (Volt benne hagyományos értelemben vett áruház, csemegebolt, gyógyszertár, eszpresszó, OFOTÉRT szaküzlet, fodrászat, IBUSZ kirendeltség.)

A kialakuló új főtér főbb elemeinek építésével párhuzamosan 1967-ig tartott az adott területen lévő, egykori főutcai házak szanálása. A főteret hivatalosan 1967. november 7-én adták át, a NOSZF 50. évfordulójára, Somogyi József Felszabadulás emlékművének leleplezésével. Este a téren kigyulladtak a díszkivilágítás fényei. Új elnevezése innentől a rendszerváltozásig: Tanácsköztársaság tér.

Az 1962-1967 között kialakuló új főtér (nevezték dísztérnek, felvonulási térnek is) kompozíciójában tehát a fent tárgyalt négy építészeti alkotás uralkodott. Az új főtéri épületkörnyezet megalkotásakor érvényesült az a városépítészeti elv, amely szerint a végleges kialakítás közbülső ütemeiben is harmonikus összhatású, befejezett együtteseket kell létesíteni, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy ezek az együttesek később bővülhessenek, harmonikus nagyobb egységekké válva.

A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban, elsőízben Salgótarjánt jutalmazta a városi Hild János-díjjal, elismerve a főtér és környékének építészeti együttesét.

Az új főtér számos politikai nagygyűlésnek és kulturális rendezvényeknek adott helyet (nevesebbek: 1971-től nyaranta szabadtéri szoborkiállítás, folklór fesztiválok, Salgó-rallye rajt-cél ceremónia helye az 1980-as évektől, Dixieland fesztivál 1984-től, Ugrógála 1986-tól).

A nyugati oldali régi főtér építészeti arculata keveset változott a hatvanas években. Az Állami Áruház szocreál épülete mellett az 1980-as évekig az 1914-ben átadott posta-, valamint 1969-es lebontásáig az 1913-ban átadott vasútállomás épülete határozta meg a főtér arculatát. A tér északi oldalán emeltek csak új épületet, a Hont Róbert által tervezett Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházát, melyben helyet kapott az Állami Biztosító is. A háromszintes épületet 1973-ban kibővítették északi irányba, akkor a MESZÖV kapott ott székházat, valamint megnyílt egy ÁFÉSZ ABC üzlet. A régi főtér északnyugati részétől a vasút mentén húzódó piacot 1964-ben áthelyezték a vasút másik oldalára. A régi vasútállomás épülete helyén 1974-1975-ben nyíltak meg az Asztalos Béla által tervezett pavilonsoron az üzletek.

A főtérhez közeli régi főutcai épületsor az Állami Áruháztól délre maradt meg az évtized végéig, valamint a Rákóczi út nyugati oldalán a főtértől északra eső részen. Utóbbi épületek szanálására csak 1974-ben került sor. Az Arany János útig tartó keleti oldali főutcai szakasz az 1970-es évek elejéig állt, a Városi Tanács épületét leszámítva, melyet csak 1988-ban bontottak le.

Képek és panoráma képek a Főtér környékéről