Az 1969-es szanálás során két műemlék értékű épület is a felújítás áldozata lett: a Jankovich-kúria és a zsinagóga. Emellett értéktelen, elhanyagolt épületeket, pl a Winter-udvar egykori cselédlakásait is (ekkoriban cigányok laktak benne) felszámolták.

A Vásártér és a Szabadság tér közti területet teljesen szanálták. 1970-ben az Állami Áruháztól délre eső utcafront házait is bontották, majd 1971-1973 között ezen a területen építették fel a Lakberendezési Áruházat. A „lakber” volt az ország első ilyen jellegű nagy alapterületű áruháza. Az Asztalos Béla tervei alapján, monolit vasbetonszerkezettel, függönyfalas homlokzattal kivitelezett áruházat 1973. augusztus 15-én adták át. A kínálatban bútorok, lakásgépesítési, híradástechnikai, konyhafelszerelési és lakástextiltermékek szerepeltek.

Az épülő litkei elágazótól délre eső területen 1972-re felépültek a Finta József tervezte csillagházak. A neves építész egyetlen Salgótarjánba tervezett lakóházát vasbetonszerkezetes technológiával kivitelezve 1971-1972-ben szakaszosan adták át. Az épület szűk építési területet kapott, nyugati része nagyon közel fekszik a 14 lakásos vásártéri épülethez.

Az 1970-es évek elejétől az ún. városi fórum kezdett kiépülni az 1970-re szanált területen. Közel húsz év kellett arra, hogy valamennyi odatervezett épület megvalósuljon. A terület valamennyi köz- és lakóépületét Magyar Géza tervezte, magának a városi fórumnak az eszméje is tőle származik. A beépítési terv a forgalmi utakkal körülvett szűk területet egy belső gyalogos térrendszerrel tárta fel.

A sorban az első épülettömb az 1972-1974 között felépülő garzonlakásos toronyház volt. A kettős tömegű toronyépületpár vizuálisan jelöli a városközpontot, bármely irányból érkezzen valaki, mindenhonnan látható. 1975-ig a legmagasabb vidéki toronyház volt, akkor Szolnokon építettek magasabbat. Az ún. lepényépületre emelt 18 és 15 emeletes összesen 264 (egyszobás) lakásos kettős toronyépület alagútzsalus technológiával épült. A lepényépületben kialakították a megye legnagyobb önkiszolgáló éttermét (Kővár), eszpresszót, élelmiszerboltot, úttörő (később ezermester) boltot, patyolatot.

1975 áprilisában adták át a város régi, a Karancs utca elején álló mozija helyett az új November 7 filmszínházat. Az átadáskor a nézők az ország legnagyobb filmvásznára vetítve nézhették a filmeket az 500 férőhelyes nézőtéren. A monolit vasbetonszerkezetes épületben a külső és belső szerkezet teljesen külön van választva. Kialakítottak egy 50 férőhelyes kis vetítőtermet is, mely az ország első klimatizált moziterme volt. A homlokzaton Zsolnai pirogránit burkolatot alkalmaztak.

A következő átadott épület az 1980-ban elkészült múzeumépület volt, melyet ekkor Nógrádi Sándorról neveztek el. Az országban nem sok más, direkt múzeumi célra tervezett épületet emeltek. Monolit vasbeton szerkezettel készült, kivéve a kiállítási termek külső oldalfalait, melyek előregyártott szendvics szerkezetű vasbetonpanelekből épültek. Felülre három nagyméretű, nagy belmagasságú, felülvilágított kiállítóterem került három, ún. kubusban kialakítva. A homlokzat anyaga a szomszédos filmszínházhoz kapcsolódva ebben az esetben is pirogránit volt. A földszinten kisebb kiállítóteret, fogadóteret, irodákat, tanácstermet, restaurátor- és fotóműhelyt alakítottak ki. Az alagsori szinten helyezték el a gyűjteményi raktárakat, melyek kapacitását viszonylag hamar kinőtte a gyarapodó múzeumi műtárgyanyag. Az épület 2006-ban műemléki védettséget kapott.

1988-ban lebontották a régi főutcai városháza épületét. Ekkor már készen állt a fórum területén az új városi tanács. A monolit vasbeton szerkezetes L alakú épület a múzeummal együtt teret alkot. A tervező, Magyar Géza javaslatára a városházát irodai célokra is tervezték, ezért is lett hétszintes magasságú. A testületi terem (közgyűlési terem) belsőépítészeti kialakítása Somogyi Pál munkája. Az új városháza 1987. szeptember 30-án készült el, a következő hónapokban költöztek át a hivatalok.

A Palócz Imre téren az 1980-as évek derekán is folytak munkálatok. A tér nyugati oldalán lévő üzleteket és szolgáltató egységeket magában foglaló épületet 1986-ban adták át. A teret északról az 1964-ben átadott Nógrád szerkesztőségi épülete zárta.